Dadogás és (sz)elektív mutizmus

„A dadogás az a beszédzavar, amelynél a beszéd folyamatossága sérül, a beszélő egy-egy szótag vagy hang megismétlésére kényszerül.” Fiúknál és elsőszülötteknél gyakoribb, átlagosan pedig „négyszer annyi fiút érint, mint lány”.

2-7éves kor között jelentkezik a leggyakrabban, de 11év után már egyáltalán nem jellemző az előfordulása. A 2-3éves kor körüli gyakori szóismétlést élettani dadogásnak nevezik, s hamar elmúlik.

Számtalan elmélet létezik a dadogás magyarázatára, de egységes nem, hiszen az okok különbözőek lehetnek. Nézzünk néhányat!

☼ Ebben az esetben is porondon a genetikai hajlam, mint lehetséges tényező, de gyakoribb a lelki hatás megléte.

☼ Általában a szülő-gyermek konfliktusából adódik, de a konfliktus lehet egy elfojtott érzés is, amikor a dadogó már előrevetíti magának a kudarcot, a sikertelenséget, és az ebből adódó feszültség megakasztja őt a folyamatosnak mondható beszédében.

☼ Nagyon ritkán előfordul az is, valaki úgy megijed, hogy pár óráig dadogva beszél, de aztán pikk-pakk elmúlik.

☼ Az agyféltekei dominancia(lateralitás=azaz, hogy kialakult-e egyértelműen a jobb vagy bal agyfélteke dominanciája) bizonytalanságában is keresik e zavar okát.

Abban viszont egyetértenek a kutatók, hogy nem valamilyen agyi sérülés váltja ki a dadogást.

Két típusát különböztetik meg: a tónusos dadogást, amikor az illető egy-egy szótagot ismétel, és a klónusos dadogást, amikor egy-egy hang kimondása érdekében görcsös erőfeszítést tesz a beszélő.

Azért is sorolják a dadogást kommunikációs zavarnak, és nem beszédzavarnak, mert suttogás vagy éneklés esetén megszűnik a dadogás. Biztosan sokan emlékeznek még Scatmannn John-ra a 90-es évek híres zenészére, énekesére. Ő dadogással küzdött, de éneklés közben nagyon pörgött a nyelve; szerintem nem sokan vállalják be az ő dalát egy karaoke partyn. 😊

A gyermek beszédprodukció miatti szorongásának oldását segíthetjük azzal (otthon és az iskolában egyaránt), ha:

☼ türelmesek vagyunk, nem sürgetjük

☼ mi magunk is nyugodtan, lassan beszélünk, jó hangsúlyokkal

☼ rövid, egyszerű mondatokat alkotunk

☼ érdeklődést mutatunk a dolgai iránt, beszéd közben pedig mindvégig figyelünk rá, akkor is, ha éppen akadozik

☼ hagyjuk kibeszélni, mesélni, s ne szakítsuk félbe, főleg ne hibajavítás miatt

(Sz)elektív mutizmus

Ez is egy kommunikációs zavar, mely viszonylag ritka, ugyanakkor létező és különös rendellenesség. Adott helyzetben hallónéma lesz a beszélő. Egy statisztika szerint 10.000 gyermekből 3-8gyereket érinthet. 4éves kor körül jöhet elő. Azért ebben az életkorban derül ki, mert ekkor kerül közösségbe a csemete, leggyakrabban azonban mégis az iskolába lépést követően viszik szakemberhez a gyermeket, hiszen ebben a közegben már komoly problémákat okoz ez a tünet, melyhez ráadásul szorongás, viselkedészavar, evés-alvászavar, esetleg a kiválasztás zavara(bepisil, bekakil) is társul, melyeket otthon még indulatkitörések is követhetnek.

Három jellemző tünete van:

☼ az otthoni környezetén kívül nem beszél (főleg iskolában nem)

☼ inkább kortársaival beszél, mint felnőttekkel

☼ ismeretlenekkel pedig szinte egyáltalán nem

Tünetei miatt nehezen illeszkedik be. Itt sincs egységes álláspont sem a tünet eredetét, sem annak kezelését illetően. Az alkalmazott terápia hosszadalmas. Az iskolai közegben elsősorban ebben is a tanító tud segíteni. Fontos, hogy jó, egyfajta bizalmi kapcsolatot alakítson ki a gyermekkel, így a tanuló fülbesúgással el meri majd mondani gondolatait a pedagógusnak.

/Felhasznált szakirodalom: Döbör Ágota- Amit a hallgatónak tudni illik: a pszichés zavarokról, SZEK-Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 20098, Szeged, p49-53./